• лечение рака простаты в Израиле
  • лечение рака прямой кишки в Израиле
  • лечение рака слизистой полости рта в Израиле
  • лечение рака толстого кишечника в Израиле
  • лечение рака фатерова сосочка в Израиле
  • лечение рака челюсти в Израиле
  • лечение рака шейки матки в Израиле
  • лечение рака щитовидной железы в Израиле
  • лечение рака яичек в Израиле
  • лечение рака яичников в Израиле
  • лечение саркомы в Израиле
  • Klárával a Soroksári Duna-ágra kirándultunk (5.-6. osztály)

    Egy szép szeptemberi napon hajóra szálltunk a Dunán, és egy kis városnéző kanyar után, a pesti rakparton álló Bálnánál (C.E.T.) délnek fordulva irányba vettük a Csepel-sziget északi csúcsánál lévő átjárót, a Kvassai -zsilipet. Klára könnyedén szelte a friss habokat.

    Klára hajó (Forrás: Facebook / Kis-Duna mente TDM)

    A Kvassay zsilip
     A hidrológia történetének egy kitüntetett helyén épült ez a létesítmény. Ott áll, ahol 1838-ban fenékig befagyott a Duna, melynek következtében Pest városát jeges árvíz pusztította el. Azóta sikerült a folyót megzabolázni, a Soroksári-Dunaágból gyakorlatilag tavat csinálni. És még mindig jobb ez a mostani állapot, mint ami 1904 előtt jellemezte ezt a szakaszt.
     
    Miután 1838-ban leapadt a jeges árvíz Pest rombadőlt épületekkel szegélyezett utcáikról, 32 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a szabályozási munkálatok megkezdődhessenek a Dunán. A lendület oly nagy volt, hogy a Csepel-szigetet körülölelő két - nagyjából egyforma méretű - Duna-ág közül a ráckeveit teljesen elrekesztették. Mivel a másik végén mára már felépült (Tass nevű településnél) tassi zsilip akkor még nem volt, az árvizek délről északra behatolva akadálytalanul pusztíthattak tovább. A kisvízkor poshadó víz már-már járvánnyal fenyegetett, amikor 1904-ben újabb törvényt hoztak a válságos helyzet megoldására. Újra megnyitották a Ráckevei-ágat elzáró gátat, és két zsilip felépítésével megoldották, hogy a friss víz és a hajók is be tudjanak jutni úgy, hogy az árvizek közben kinn maradnak. Az északi zsilipet Kvassay Jenő vízépítő mérnökről nevezték el. 
    Az alábbi helyszínrajzon a szabályozás előtti, 1859. évi Duna partvonala látható egy légifotóra rajzolva.

     

    A Kvassay zsilip felépülése előtt már álltak épületek a Csepel-sziget legészakibb pontján. Vízügyi alkalmazottak számára építettek itt szolgálati lakásokat. Stílusos, szép házak ezek, tágas belső terekkel, kis előkerttel, valamint gazdasági épületekkel. Sokkal inkább tűnnek mai szemmel villának, mint munkáslakásoknak.

     

                                                                        

    A zsilipelés
    Először a vízbeeresztő nyílásokon tódul be a zsilipkamrába a Duna főági vize. Szépen lassan megtelik a kamra, majd a hidraulikus karok tárják ki a zsilipajtót, ekkor a soroksári ágba tartó hajók (esetek nagy részében a vízirendőrség) beúsznak a kamrába. Miután visszazáródtak a főági kapuk, az alvízen leeresztik a fölösleget, így a hajók lesüllyednek a mellékág szintjére. Újabb zsilipkapu nyitás, immár az alvízen, és a hajók előtt szabad az út egészen Tassig. A két vízszint különbségét mutatja a vizes falfelület a kamrában.  Mérete 10*75 méter, a legnagyobb átereszthető hajó kb. 1000 tonnás uszály.  Ha úgy döntünk, itt szeretnénk áthajózni a soroksári ágba, akkor jó tudni, hogy meghatározott időközönként lehet átjutni a zsilipen, ez ki is van írva. Érdemes előre odatelefonálni, mert előfordult már, hogy a zsilipkapu takarásában kenusok órákon át várakoztak.
     

    A balra látható hajók csak pihennek. Elöl: a zsilip.

     

    A zsilipkapu

     

    Amennyiben a főág vízállása 1,5 méterrel haladja meg a Soroksári-Dunáét beindulhat az áramtermelés. A bezúduló víz két turbinát hajt meg, a megtermelt áramot a ferencvárosi áram-hálózatra táplálják.

     

    A zsilipkapu ránk csukódott és megkezdődött a süllyedés. Majdnem két métert estünk a vízzel együtt. LÁsd videó!

    Aztán megnyugodott minden, nyílt a zsilip másik kapuja és már a Soroksári Duna-ágon hajóztunk tovább Szigetszentmiklós felé....

    ...kb 2 órás út...

    .. a hajó tatján múlattuk az időt

    Fénykép  Fénykép

    .... a színjátszók a Titanicot adják elő...

    Fénykép

    Elsőként meglátogattuk a part menti vendéglőt és a világ legjobb ebédjét gyorsan befaltuk.

        

    -... a háttérben a csendre hangolódott kapitány és matróza ebédel....

     

    Utána összeszedtünk egy halom kagylót, rákot, mindenféle botot, nádat, amiket az iskolában nem találunk soha és indultunk is a tanösvényen. Természetesen az állatokat nem kínoztuk, ezért döglötteket gyűjtöttünk...   :-)

     

    Közismert az Alsó-Bucka homoki, löszös területeinek értékes maradványnövénytakarója, vagy a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág partjának szép nádasai, úszólápjai, facsoportjai, erdőfoltjai. Ezek mellett az emberi beavatkozás is teremtett olyan természetszerű életteret, amely fokozatosan belesimult a környékbe, és meghódították a környékbeli növények és állatok, és így mára jelentős természeti értéket jelent. Ez utóbbiak legjelentősebb képviselője a régi hajóállomás mellől kiinduló tanösvény.
     
    A tanösvény története a mellékág hajózóútjának mederalakítási munkálataival kezdődnek, amikor a hajózóút mélyítése miatt eltávolítandó homokos kavicsot a partok előtt hosszirányban, zátonyszerűen helyezték el a  múlt század ötvenes-hatvanas éveitől kezdve. Az így kialakult iszapos-kavicsos zátonyokon részben őshonos, részben behurcolt növényfajok telepedtek meg, majd már állatok is kihasználták az új lehetőséget. Az elmúlt két-három évtizedben a fák és bokrok nagyra nőttek, a nádas és a gyékény megerősödött, a zátony anyaga összetömörödött és a part felé elzárt, mocsaras öblözetek alakultak ki, ahol vízi madarak nevelhetik elzártan, megközelíthetetlenül fészekaljukat.

    Tanösvény térkép

     

     

    Indulunk az ösvényen...

    ... a valóságban sokkal rövidebb volt az ösvény..... :-(

      

     

    Az ilyen megkövült krokodilokkal jó vigyázni az arra kiránduló idegeneknek!!!

     

     majomemberek(majomgyerekek) is élnek ott...

        Fénykép

      

    és nádi, azaz lápi emberek....

    Fénykép

     

    itt volt valami nagy ....... és veszélyes .......  és vicces dolog.

      

    végig az ösvényen...

       

    Pali, az örök pecás...

       "kicsit horgászok és jövök! "

     

    a táskák bírták legkevésbé a sok gyaloglást....

     

    de a zene, az mindig kell!

       

     

    A félsziget végén magaslati kilátó: neve Luca.

     

    Ahogy a tanösvény elfogyott , úgy az időnk is. Sietni kellett, mert ha lekéssük a négyórás zsilipet, csak másnap reggel mehetünk vissza a Nagy-Dunára.

    Jaj de jó, még bejutunk!

    Fénykép

    ...és öt órára újra a szárazföldön voltunk, bár ....

     

     

    egyesek maradtak volna még ...pár napot.