• лечение рака простаты в Израиле
  • лечение рака прямой кишки в Израиле
  • лечение рака слизистой полости рта в Израиле
  • лечение рака толстого кишечника в Израиле
  • лечение рака фатерова сосочка в Израиле
  • лечение рака челюсти в Израиле
  • лечение рака шейки матки в Израиле
  • лечение рака щитовидной железы в Израиле
  • лечение рака яичек в Израиле
  • лечение рака яичников в Израиле
  • лечение саркомы в Израиле
  • Iskolánk története

    Az alapítás előtt

    Egy iskola alapítása, építése - legyen az általános, középiskola, szakiskola vagy zeneiskola - társadalmi igény alapján részben állami kötelezettség teljesítése, de leginkább a helyi polgárok, lakosok, szülők igénye alapján valósul meg. Zeneiskolák létesítése általában az utóbbi szempont alapján történik. Ez szoros összefüggésben van a kulturális igényekkel, a helyi hagyományokkal a kulturális közösségek fejlettségével.

    Magyarországon az első zeneiskolák az 1890-es évek végén a 20. század első évtizedeiben jöttek létre, elsősorban a fejlett polgársággal rendelkező városokban.

    Budapesten 1905-ben Kacsóh Pongrác alapította meg az akkori városhatárokon belül működő székesfővárosi zeneiskolai szervezetet, amely elsősorban polgári iskolákban kihelyezve fejtette ki oktatói tevékenységét.

    Ebben az időben Budafok, Nagytétény, Budatétény még önálló települések voltak. Budafok 1926-ban kapott városi rangot. Ettől függetlenül mindhárom település élénk és sokszínű kulturális élettel rendelkezett a század elején. Sorra alakultak a kulturális és műkedvelő egyesületek, dalárdák. Zenekarok működnek, önálló színielőadásokat tartanak s megnyílt Budafokon és Nagytétényben az első filmszínház, mozi.

    1913-ban Budafokon 1914-ben Nagytétényben kezdte meg működését az első zeneiskola ahol hegedűt, zongorát, zeneelméletet és kamarazenét oktattak. A tanulók száma a két iskolában meghaladta a 70 főt.

    A kulturális fellendülésnek az I. világháború vetett véget az intézményes zeneoktatás is néhány évig szünetelt. A következő fellendülés a II. világháború Budapestet elérő ostrom idejéig tartott. Virágzó kulturális és művészeti élet jellemzi ezt a csaknem két évtizedet. Budafokon, Nagytétényben zenekarok működtek, neves művészek adtak hangversenyeket. 1932-ben Szerafini Szerafinó, a Magyar Állami Operaház karmesterének vezényletével bemutatják Mascagni: Parasztbecsület című operáját. Zeneiskolai koncerteket tartanak. Egy tucatnál is több énekkar, dalárda működik a három településen és a Baross Gábor telepen, közülük is kiemelkedik a Budafoki Munkásdalkör.

    Az első világháború után újra kezdte működését a Budafoki Zeneiskola és 1936-ban Nagytétényben is beindult a zeneoktatás. Különösen Budafokon nagy érdeklődés nyilvánult meg a zeneoktatás iránt. Szólnunk kell a képzőművészeti életről is. A helytörténeti kutatások számos országos hírű képzőművészeti kiállításról számolnak be, köztéri szobrok, emlékművek kerülnek felállításra.  A művészek közül többen Budafokon születtek illetve a Tétényi dombon telepedtek le.(Schaár Erzsébet). Meg kell emlékezni a német nemzetiségi kulturális hagyományokról valamint az egyházi zenei életről is. Budafok, Nagytétény lakosságának közel fele német anyanyelvű illetve nemzetiségű, akik közül a háború után sokan kitelepítésre kerültek. A II. világháború ismét visszavetette a virágzó önálló kulturális életet. Ehhez járult hozzá a német kitelepítés valamint az újonnan létrehozott lakótelepek előkészítése során a történelmi Budafok városrész lebontása, lakosság átköltöztetése más kerületekbe. A Budafoki Zeneiskolát néhány hónapos szünetelés után 1946-ban újra szervezték. 1950-ben Budafokot, Nagytétényt, Budatétényt, Baross Gábor telepet Budapesthez csatolták, s így jött létre a főváros XXII. kerülete. Az önálló zeneoktatás megszűnt, a Fővárosi Zeneiskolai 6. sz. Körzeti Zeneiskolája indította be kihelyezett tagozatát a Szent István téri Általános Iskolában (akkori neve Budafok tér), és a Pannónia utcai Általános Iskolában. Ezzel párhuzamosan főleg a Baross Gábor telepen, Nagytétényben, de Budatétényben is a magánzene oktatás, a zeneoktatói munkaközösség dominált. Az állami és a magánoktatásban is s hegedű, zongoratanítás volt jellemző, csak a hatvanas évek közepétől bővült a zeneoktatás a Szent István téri tagozaton csellóval, előképzővel, s közvetlenül a XXII. kerületi Zeneiskola alapítása előtti években furulyával.

    1968-ban a budapesti közigazgatás átszervezésére, decentralizációjára került sor, melynek keretében a kerületi Tanácsok nagyobb önállóságot és jogkört kaptak. Az alap és középfokú intézmények nagyrészt kerületi fenntartásba kerültek. A közigazgatási változások a Fővárosi Zeneiskolai Szervezet átszervezését is maga után vonta.

    Létrejöttek a kerületi Állami Zeneiskolák. A XXII. kerületben az önálló kerületi zeneiskola megalapítására két okból kifolyólag nem került sor. Egyrészt az állami zeneoktatásban részesülő tanulók száma a kerületben 100 fő alatt volt, másrészt a XXII. kerületi Tanács nem tudta biztosítani az intézmény szervezet működéséhez szükséges legminimálisabb feltételeket sem ezért nem vállalta fel a zeneiskola létesítését.

    Átmenetileg két éven keresztül a XI. – XXII. kerületi zeneiskola összevonva XI. kerületi székhellyel kezdte meg működését.

    Az összképhez tartozik, hogy a kerületben  kertvárosi jellege miatt fellendült a családi ház-építési kedv, másrészt beindult a lakótelepi panel építési program, s a megnövekedett gyermeklétszám miatt zsúfoltak voltak az iskolák. Az oktatás délelőtt – délutáni turnusban zajlott, heti váltásban.

    A közművelődési intézmények is minimális feltételekkel működtek, két volt vendéglőben folyt a kulturális tevékenység Budafokon és Nagytétényben. A II. világháború előtt civil szervezetek kulturális közösségek tulajdonában, használatában lévő épületeket az MSZMP vette birtokába, ezek voltak az úgynevezett körzeti pártházak, amelyekben azért helyet kaphattak iskolai rendezvények. Több ilyen épületben működött a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtára.   

    Látszólag nem volt megoldás, hely a zeneiskola számára, de mégis volt kiút…, de ez már új fejezet a következő évtized krónikájához tartozik.

     

    Zeneiskola megalapítása és első évtizede

    Az összevontan működő XI-XXII. kerületi zeneiskola működése főleg gazdasági szempontból nem volt zavartalan, mivel a működéshez szükséges költségvetést két különböző kerületi tanácsnak kellett biztosítania. Ez nehézségeket okozott a különböző kimutatások készítésénél, a statisztikai jelentésekben és a finanszírozásban. A XXII. kerületben dolgozó pedagógusok számára hátrányos volt, hogy az iskolai működés színterei távolestek az iskola székhelyétől. ezért a XXII. kerületi zeneiskola önállósítása egyre kényszerűbbé vált. A két szomszédos kerület oktatásért felelős vezetői megállapodtak abban, hogy az önállósítás szakmai előkészítéséért a XXII. kerületi zenepedagógusok közül igazgatóhelyettesi státuszt létesítenek, akinek a feladata a szükséges egyeztetések, az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása megteremtése volt. A feladat ellátására és az igazgatóhelyettes személyének kiválasztására a XXII. kerületben tanító zenepedagógusok tettek javaslatot, melyre 1970. február 1-től Nemes László csellótanár, zenekari művész kapott megbízást. Az ő irányításával sikerült az iskolaalapításhoz szükséges feltételeket megvalósítani. 

    1968 – 70 között tudatos fejlesztéssel tanulótoborzással előképző csoportok beindításával sikerült a tanulólétszámot 200 fő fölé felfejleszteni. A már működő tanszakok is az óraszámok teljes kitöltésével jelentős emelkedést értek el. Mindez nem lett volna elégséges az önálló intézményalapításhoz mivel a tanterem hiánya és a hangszeres felszereltség változatlanul fennálltak. A holtpontról a kerületi iskolák és igazgatóik segítőkészsége mozdította el részint az iskolaalapítás ügyét. Szinte minden általános iskolai igazgató közös használatú többen kizárólagos használatú tantermeket ajánlottak fel a zeneoktatás megkezdéséhez.  Ezt követően  még a kerületvezetést kellet ügyünkhöz megnyerni. Ez időben kerületi Tanács VB tagja volt Dr. Szimcsák József akkor még egyetemi adjunktus, később kiváló operaénekes, aki zenei elkötelezettsége és élményei alapján szenvedélyesen állt ki önálló zeneiskola megalapítása mellett. Segítője támogatója volt Fronbach Dezső oktatási osztály vezetője. A Végrehajtó Bizottság végül harmadik nekifutásra 1970 május 06.-i ülésén egyhangúlag elfogadta a XXII. kerületi Zeneiskola megalapítását. Ezen kívül megszavazott a testület 40.000.- Ft. egyszeri támogatást hangszerek  vásárlására. A tanévnyitó értekezletre 1970. szeptember 1-én került sor a kísérleti lakótelep művelődési klubjában, amelyen jelen voltak a kerületi oktatásügyben érdekelt vezetők, az Oktatási Kulturális Minisztérium főosztályvezetője Dobray István, és Eőry Ede a Fővárosi pedagógiai Intézet vezető szakfelügyelője. 

     

    A negyven év rövid története

    Kezdetben hegedűt, gordonkát, zongorát, gitárt, magánéneket, szolfézst oktattunk, egy-egy fúvós kolléga tanította a fafúvós, illetve a rézfúvós hangszereket. A tanított tanszakok száma évről-évre bővült, és a 70-es évek végére már szinte minden fúvós, vonós hangszert, tanítottunk. Már az első években beindítottuk az ütőhangszerek és a gitár oktatását is.

                    1981-ben kezdtük el nagy jelentőségű művészetoktatási kísérletünket, amelynek sikeres lezárása után 1988-ban átalakultunk művészeti iskolává.

    A társművészetekkel párhuzamosan kezdtük el oktatni a népi hangszereket is. Iskolánk máig is egyike azon intézményeknek Budapesten és az országban is, ahol szinte teljes művészetoktatás illetve tanszakrendszer működik, komplex művészeti nevelés folyik.

    A zenei és más művészeti ágak komplexitásának kifejezése legméltóbb formájaként, valamint tiszteletünk jeleként iskolánk 1992-ben  vette fel Nádasdy Kálmán nevét.

    1996. évi képviselőtestületi döntés alapján (134/1996. /04.11./ Önkormányzat számú Határozat) a két iskola összevonásra került, amely mindkét iskola számára bővülő lehetőséget biztosított úgy az oktatásban, mint a nevelésben a tanulók személyiségének formálásában, fejlesztésében. Ekkor vette fel az addig két intézményként működő általános iskola és a művészeti iskola a Nádasdy Kálmán Művészeti és Általános Iskola nevet.

                    A művészetoktatás elterjedése a kerületben számos új pedagógiai és nevelési lehetőséget jelentett, amelynek új irányvonala volt, az általános iskolai oktatás –nevelés összekapcsolása a művészeti neveléssel. Az általános iskola kiváló ének-zenei hagyományai szerint nevelt tanulók nagy számban lettek az akkor még csak zeneiskolaként létező művészeti iskolánk tanulói. Éveken keresztül – más kerületi iskolákkal összehasonlítva - a legmagasabb számban találhattuk őket a művészeti iskola tanulói között.

                    Nevelésünk-oktatásunk- eredményes és hatékony volt, így különösen hegedű, gitár, cselló, klarinét fuvola, majd szinte minden tanszak oktatása terén értünk el fővárosi, országos eredményeket, I-III. helyezéseket, nívódíjakat.

                    Kiemelkedő színvonalú zenekarok, együttesek működtek, amelyek a 80-as évek végén önálló művészeti együttesekké alakultak át. Dohnányi Zenekar, Budafoki Kamarakórus, Budafoki Ifjúsági Fúvószenekar stb.

                    Az eredményekhez gyorsan felzárkóztak a társművészetek tanszakai, a különböző művészeti területek. Országos, nemzetközi pályázatokat nyertek tanulóink, és ezen művészeti területeken is kialakultak a közösségi produkciók, megalakult a Budafolk Táncegyüttes, s mára megteremtődtek az amatőr színjátszás színházi produkcióinak feltételei.

                    Az alapítás óta több mint 150 tanuló választotta a művészeti pályát s ma már kevés hivatásos zenekar, művészeti együttes van, ahol ne működne kerületünkből elszármazott művész.

                    Művészeti iskolánk a magyar művészetoktatásban országos hírre tett szert, pedagógusaink alkotó módon részt vesznek a tartalmi fejlesztésben és minden országos tanulmányi fórumon, versenyen, fesztiválon. Szakmai tevékenységünket, eredményeinket számos pedagógiai és művészeti díjjal ismerte el a kulturális kormányzat. (Köztársasági Érdemkereszt (ezüst, arany), Apáczai díjak, Arany Katedra kitüntetések, Munkácsy-, Németh László díjak, kerületi önkormányzati díjak). A társművészeti tanszakok minisztérium által kiadott központi tanterveinek elkészítésére is felkérték pedagógusainkat.

                    2005-ben az Oktatási Minisztérium a művészetoktatás területén végzett intézményi munkáért adható a Magyar Művészetoktatásért plakett adományozásával a legmagasabb szakmai elismerésben részesítette iskolánkat.